Suggestions on an Editorial Guideline for the Latin Language Peace Treaties between the Habsburg and the Ottoman Empire Based on the 18th-century Case Study

Gergely Brandl

Abstrakt

The aim of the paper is to provide a conceptual and theoretical framework for transcription of Latin historical texts based on the case study of the peace treaty of Passarowitz (1718). The article discusses some of the major works on editing Latin source publications concerning the scripts originating from the territories of the Hungarian kingdom. The paper attempts to provide answers for two major questions. Firstly, why should a specific sample-based guideline be elaborated on in case of the Ottoman-Habsburg Latin peace treaty documents and secondly, how should it be done. In accordance with that, the paper presents a sample guideline in the appendix, with transcriptional examples for the most of the relevant problems, covering the issues of transcription, editorial

* The present study was founded by the Ministry of Innovation and Technology (Innovációs és Technológiai Minisztérium) through the grant of the New Hungarian National Excellence Program (Új Nemzeti Kiválóság Program) (code no. ÚNKP.19-3STE-33). This paper is written as a contribution of the Interdisciplinary Centre of Excellence, the Department of Medieval and Early Modern Hungarian History (Faculty of Humanities and Social Sciences) (University of Szeged), and the MTA–SZTE Research Group of the Ottoman Age.

Słowa kluczowe: Ottoman-Habsburg peace treaties, palaeography, Latin editorial guideline, transcription, diplomatic history, treaty of Passarowitz
References

Primary Sources

ÖStA HHStA Staatenabteilungen Türkei V, Varia und Collectanea: Kt. 2. (Friede v. Passarowitz 1718, Bd. 2.), pag. 943–973.

Primary Sources Published

Balogh B., Nagybányai boszorkányperek, Budapest 1997.

Bessenyei J., Kiss A., Pál-Antal S., Tóth P.G., A magyarországi boszorkányság forrásai I–IV, Budapest 1997–2005.

Brandl G., Tóth G.P., Szegedi boszorkányperek 1726–1744, Budapest 2016.

Csáky I., Esztergom vármegye címereslevele, Nyíregyháza 2011.

Dumont J., Corps universel diplomatique du droit des gens I–VIII, Amsterdam 1726–1734.

Ghillány F. W., Diplomatisches Handbuch: Sammlungen der wichtigsten europäischen Friedensschlüsse, Congreßacten und sonstigen Staatsurkunden vom Westphälischen Frieden bis auf die neueste Zeit; mit kurzen geschichtlichen Einleitungen II, Nordlingen 1855.

Hagenthum E., Segesvári boszorkányperek, Budapest 2010.

Katona S., Historia Critica Regum Hungariae I–XLII, Pest 1779–1817.

Kołodziejczyk D., Ottoman-Polish Diplomatic Relations (15th–18th Century). An Annotated Edition of ‘Ahdnames and Other Documents, Leiden, Boston, Köln 2000.

Kołodziejczyk D., The Crimean Khanate and Poland-Lithuania. International Diplomacy on the European Periphery (15th–18th Century). A Study of Peace Treaties Followed by Annotated Documents, Boston 2011.

Papp S., Die Verleihungs-, Bekräftigungs- und Vertragsurkunden der Osmanen für Ungarn und Siebenbürgen. Eine quellenkritische Untersuchung, Wien 2003.

Soós I., VI. (III.) Károly német-római császár, magyar és cseh király adománylevele a szentgotthárdi ciszterci apátság visszaállításáról és a heiligenkreuzi ciszterci apátsággal történő egyesítéséről, 1734, Szentgotthárd 2016.

Theunissen H.P.A., “Ottoman Venetian Diplomatics: the ‘Ahd-names. The Historical Background and the Development of a Category of Political-Commercial Instruments together with an Annotated Edition of Corpus of Relevant Documents,” Electronic Journal of Oriental Studies 1998, no. 2, pp. 1–698.

Tóth G.P., Németh I., Soproni boszorkányperek, Budapest 2010.

Tóth G.P., Pakó L., Kiss A., Kolozsvári boszorkányperek 1564–1743, Budapest 2014.

Whatley S., A General Collection of Treatys, Declarations of war, Manifestos, and Other Publick Papers, Relating to Peace and war I–IV, London 1732.

Literature

Bartal A., A magyarországi latinság szótára, Budapest 1901.

Benda K., “A Magyar Országgyűlési Emlékek sorozat 1607–1790 közti részének szerkesztési és forrásközlési szabályzata,” Századok 1974, no. 2, pp. 436–475.

Benda K., “A magyar történeti forráskiadás múltja és mai helyzete. I. rész,” Levéltári Közlemények 1979, no. 2, pp. 163–173.

Benda K., “A magyar történeti forráskiadás múltja és mai helyzete. II. Rész,” Levéltári Közlemények 1982, no. 2, pp. 201–205.

Benda K., A történeti forráskiadványok helyzete Magyarországon. Levéltár és nyilvánosság. Levéltári Napok 1992, Budapest 1993.

Bene S., Békés E., “Módszertani ajánlás a Bibliotheca Scriptorum Medii Recentisque Aevorum új sorozatának (Series Nova) szöveggondozásához,” Irodalomtörténeti Közlemények 2014, no. 1, pp. 698–713.

Brandl G., Göncöl Cs., Juhász K., Marton G.E., Szabados J., “Kommunikáció és híráramlás az 1627. évi szőnyi békekötés alkalmával a Habsburg oldal tárgyalási stratégiájának tükrében,” Aetas 2018, no. 4, pp. 108–124.

Brandl G., Göncöl Cs., Juhász K., Marton G.E., Szabados J., “Válogatott források az 1627. évi szőnyi békeszerződés történetéhez,” Lymbus 2017, no. 1, pp. 153–203.

Du Cange C. du F., Glossarium mediae et infimae latinitatis I–X, Niort 1883–1887.

“Empfehlungen zur Edition frühneuzeitlicher Texte,” Jahrbuch der historischen Forschung in der Bundesrepublik Deutschland 1980, pp. 85–96.

Fazekas I., “Korreferátum Oborni Teréz előadásához,” Fons 2000, no. 1, pp. 77–80.

Finály H., A latin nyelv szótára, Budapest 1884.

Ford P., Bloemendal J., Fantazzi Ch.E., Brill’s Encyclopaedia of the Neo-Latin World, Leiden 2014.

“Forrráskiadási szabályzatok (újraközlések),” Studium Füzetek 2000, no. 1.

Gáldi L., Magyar szótárirodalom a felvilágosodás korában és a reformkorban, Budapest 1957.

Harmatta J., Szovák K., Boronkai I., Benkő L., Bellus I. (eds.), Lexicon Latinitatis Medii Aevi Hungariae I–VI, Budapest 1982–2017.

Hóman B., A forráskutatás és a forráskritika története, Budapest 1925.

Horváth Z., “Editio Multiplex – Kora újkori források kiadása” [in:] Docere et movere: Bölcsészet- és társadalomtudományi tanulmányok a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar 20 éves jubileumára, eds. M.I. Kovács, É. Gyulai, T. Porkoláb, G. Biczó, Miskolc 2012.

Kosáry D., Kulcsár K., Szakály O., Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába I. Általános rész, 3. köt., Megyei levéltárak és forrásközlések, Általános rész 4. köt., Városi, mezővárosi és községi levéltárak és forrásközlések, Budapest 2008–2015.

Jakó Zs., Manulescu R., A latin írás története, Budapest 1987.

Mihalik B., “Bél Mátyás Notitiájának kiadása – a forráskiadás 21. századi útjai,” Történelmi Szemle 2013, no. 2, pp. 341–349.

Oborni T., A kora újkori latin nyelvű forrásszövegek kiadásáról.

Papp S., “Az Oszmán Birodalom, a Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia kapcsolattörténete a békekötések tükrében (vázlat és adatbázis),” Aetas 2018, no. 4, pp. 86–99.

Papp S., “A pozsareváci békekötés és a magyarok,” Aetas 2018, no. 4, pp. 5–19.

Péter L. (ed.), Irodalmi szövegek kritikai kiadásának szabályzata, Budapest 1988.

Petritsch E.D., “Dissimulieren in den habsburgisch-osmanischen Friedens- und Waffenstillstandsvertragen (16–17. Jahrhundert): Differenzen und Divergenzen” [in:] Frieden und Konfliktmanagement in interkulturellen Räumen: das Osmanische Reich und die Habsburgermonarchie in der Frühen Neuzeit, eds. A. Strohmeyer, N. Spannenberger, Stuttgart 2013.

Soós I., Javaslatok az újkori magyarországi latin és német nyelvű források kiadására, pp. 81–89.

Strohmeyer A., “Wahrnehmungen des Fremden: Differenzierungen von Diplomaten im 16. und 17. Jahrhundert: Forschungsstand – Eträge – Perspektiven” [in:] Wahrnehmungen des Fremden: Differenzierungen von Diplomaten im 16. und 17. Jahrhundert. (Schriftreihe der Vereinigung zur Erforschung der Neueren Geschichte. e. V., 31.), eds. M. Rohrschneider, A. Strohmeyer, Münster 2007, pp. 1–50.

Szamota I., Zolnay Gy., Magyar oklevél-szótár, Budapest 1902–1906.

Tringli I., Középkori oklevelek kiadásának problémái, pp. 7–40.

Tóth G., Bél Mátyás „Notitia Hungariae novae...” című művének keletkezéstörténete és kéziratainak ismertetése, (manuscript) Budapest 2007.

Articles in press

Bara P., Latin szövegek átírása és jegyzetelése (tervezet) (manuscript), Szeged 2018.

Glück L., Latin szövegkiadási szabályok (manuscript), Budapest 2017.

Czasopismo ukazuje się w sposób ciągły on-line. Pierwotną wersją
czasopisma jest wersja elektroniczna publikowana kwartalnie w internecie.