Thirty Years in the Service of the Habsburgs: Insight into the Devoted Work of the Turkish Dragoman (Interpreter) Johann Adam Lachowitz (1678–1709)

Hajnalka Tóth

Abstrakt

The article focuses on the career and activities of Johann Adam Lachowitz. In December 1707, the Commander of Pétervárad (present day Петроварадин (Petrovaradin) in Serbia) nominated him as the head of a committee which met with the Ottoman commissaries on the border between the Habsburg and the Ottoman Empire. The committee was created to negotiate in the case of 55 Muslim and Greek merchants who were murdered in Kecskemét on April 3, 1707. The negotiations took almost one and a half years and were his last completed assignment. He died a few months later, just after the consensus was reached in May 1709. Lachowitz did not have a violent death, but one can assume that the deplorable living conditions he had to endure his whole life, might have largely contributed to his indisposition and subsequent death. This paper shall provide an insight into these living conditions. The research on the career of the Turkish interpreter, later the Chief interpreter and then the secretary, can further enrich the academic narratives about the lives, services and office advancements of the lower officials in the Habsburg diplomatic organization. The interpreters (in the presented case, the interpreters of Oriental languages (dragomen)) assisted both courts with their services, which were arduous and often required personal sacrifices. They were the backbone of all the diplomatic structures in the Sublime Porte, in Vienna and on the Habsburg–Ottoman border as well. The outbreak of conflicts, the process of peace making and the corroboration of peace treaties were dependant on their contributions. Even though they were not soldiers, they nevertheless risked their lives while serving in an especially influential part of the Habsburg state structure.

* This paper was written with the support of the János Bolyai Research Scholarship (Temesvári Oszmán aga diplomáciai tevékenysége a 17–18. század fordulóján a Habsburg-oszmán határvidéken, 2016–2019). The research related to this paper was supported by the Austrian-Hungarian Action Foundation (Osztrák-Magyar Akció Alapítvány) and by the Ministry of Human Capacities (Emberi Erőforrások Minisztériuma) through the grant (code no. 20391-3/2018/FEKUSTRAT). This paper is written as a contribution of the Interdisciplinary Centre of Excellence, the Department of Medieval and Early Modern Hungarian History (Faculty of Humanities and Social Sciences) (University of Szeged), and the MTA–SZTE Research Group of the Ottoman Age.

Słowa kluczowe: Johann Adam Lachowitz, Habsburg Interpreter, Dragoman, Interpreter of Oriental languages, Sprachknabe, Habsburg–Ottoman Diplomacy, Michael Talman
References

Primary Sources

Österreichisches Staatsarchiv (Vienna), Finanz- und Hofkammerarchiv, Hoffinanz Bücher.

Österreichisches Staatsarchiv (Vienna), Finanz- und Hofkammerarchiv, Hoffinanz Österreich, Akten.

Österreichisches Staatsarchiv (Vienna), Finanz- und Hofkammerarchiv, Hoffinanz Ungarn, Akten.

Österreichisches Staatsarchiv (Vienna), Finanz- und Hofkammerarchiv, Sammlungen und Selekte, Familienakten.

Österreichisches Staatsarchiv (Vienna), Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Staatenabteilungen, Türkei I.

Österreichisches Staatsarchiv (Vienna), Kriegsarchiv, Hofkriegsrat Protocollbücher.

Zülfikar mükalemesi. Vienna, Österreichische Nationalbibliothek, H.O.90.

Primary Sources Published

“A budai várban őrzött török rabok jegyzéke. 1686. október 25” [in:] Buda visszafoglalásának emlékezete, ed. F. Szakály, Budapest 1986, pp. 575–576.

Kerekes D., “Egy császári tolmács megfigyelései. Giorgio Cleronome magyarországi utazása 1664-ben”, Lymbus 2004, pp. 71–77.

Kerekes D., “Johann Christoph von Kindsberg konstantinápolyi császári követ hagyatéka 1678-ból”, Lymbus 2003, pp. 151–179.

Kerekes D., “Frakcióharcok Bécsben a XVII. század végén”, Lymbus 2008, pp. 163–191.

Lotharingiai Károly hadinaplója Buda visszafoglalásáról, in press, transl. K. Mollay, Budapest 1686.

Niggl S., Diarium oder ausführliche curiose Reiß-Beschreibung von Wien nach Constantinopel und von dar wieder zuruck in Teutschland, Augspurg 1701.

Paraemiae Locmani sapientis ex Grammatica arabica clarissimi viri Thomae Erpenii expensis Johannis Baptistae Podesta, Constantinopoli per literatum Peram persicè per literatum Turcam turcicè redditae cura perillustris ac doctissimi viri domini Joannis Adami Lacheuiz, Viennae 1703.

Szabados J., “Michael Talman Konstantinápolyi Habsburg rezidens két jelentése az Udvari Haditanács részére (1705. július 25. és augusztus 13.)”, Fons 2013, no. 3, pp. 385–419.

Szita L., Seewann G., A karlócai béke és Európa. Dokumentumok a karlócai béke történetéhez 1698/1699, Pécs 1999.

Literature

Ács P., “Bécsi és magyar renegátok mint szultáni tolmácsok: Mahmud és Murád” [in:] Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére, eds. P. Fodor, G. Pálffy, I.Gy. Tóth, Budapest 2002, pp. 15–27.

Acsády I., A karloviczi béke története, 1699, Budapest 1899 (Értekezések a történelmi tudományok köréből, 18).

Bánrévy Gy., “Az első intézkedések a visszafoglalt Budán 1686-ban”, Tanulmányok Budapest múltjából 1936, no. 5, pp. 242–270.

Barbarics-Hermanik Zs., “İbrahim Müteferrika als transkultureller Vermittler im Osmanischen Reich” [in:] Frieden und Konfliktmanagement in interkulturellen Räumen. Das Osmanische Reich und die Habsburgermonarchie in der Frühen Neuzeit, eds. A. Strohmeyer, N. Spannenberger, Stuttgart 2013, pp. 283–308.

Benaglia G., Außführliche Reiß-Beschreibung von Wien nach Constantinopel und wieder zurück in Teutschland, auch was sich Merckwürdiges dabey zugetragen: deß Hoch-Gebohrnen Grafen und Herrn, Herrn Albrecht Caprara etc. etc., welche er als Ihro Römisch-Keyserl. Maj. Extraordinari-Gesandter und Gevollmächtigter den Stillstand mit der Ottomannis Pforten zu verlängern, verrichtet, Franckfurt 1687.

Biografia universale antica e moderna, vol. 36, Venezia 1827.

Cziráki Zs., “Habsburg–oszmán diplomácia a 17. század közepén: Simon Reniger konstantinápolyi Habsburg rezidens kinevezésének tanúságai (1647–1649)”, Századok 2015,no. 4, pp. 835–871.

Cziráki Zs., “Zur Person und Erwähnung des kaiserlichen Residenten in Konstantinopel, Simon Reniger von Renningen (1649–1666)” [in:] Wiener Archivforschungen: Festschrift für den ungarischen Archivdelegierten in Wien, István Fazekas, eds. Zs. Cziráki et al., Wien 2014, pp. 157–164.

Der Gefangene der Giauren. Die abenteuerlichen Schicksale des Dolmetschers Osman Aǧa aus Temescwar, von ihm selbst erzählt, eds. R.F. Kreutel, O. Spies, Graz–Wien–Köln 1962.

Des Heil. Röm. Reichs Genealogisch-Historisches Adelslexicon, ed. J.F. Gauhen, Leipzig 1740.

Géra E. “Pillanatképek az ostrom utáni Budáról: török hadifoglyok, kincskeresők, szerencsevadászok”, Fons 2016, no. 2, pp. 147–206.

Hammer-Purgstall J., Geschichte des Osmanischen Reichs, vol. 6–7, Pest 1830–1831.

Herczog J., “A Budán és Pesten fogságban lévő törökökről 1686. okt. 25-én készült jegyzék (1686)”, Hadtörténelmi Közlemények 1916, pp. 434–435.

Hiller I., “A „Titkos Levelezők” intézménye” [in:] R. Várkonyi Ágnes Emlékkönyv, ed. P. Tusor, Budapest 1998, pp. 204–215.

Kármán G., Egy közép-európai odüsszeia a 17. században. Harsányi Nagy Jakab élete, Budapest 2013.

Kármán G., “Zülfikár aga portai főtolmács”, Aetas 2016, no. 3, pp. 54–76.

Károlyi Á., Buda és Pest visszavívása 1686-ban, Budapest 1886.

Keller K., Hofdamen. Amtsträgerinnen im Wiener Hofstaat des 17. Jahrhundert, Wien–Köln–Weimar 2005.

Kerekes D., “A császári tolmácsok a magyarországi visszafoglaló háborúban”, Századok 2004, no. 5, pp. 1189–1228.

Kerekes D., “Az első „Keleti Nyelvek Kollégiuma” Bécsben. A császári tolmácsok képzése a 17. század végén” [in:] Österreichisch-ungarische Beziehungen auf dem Gebiet des Hochschulwesens, eds. Zs.K. Lengyel, J.Zs. Nagy, G. Újváry, Székesfehérvár–Budapest 2010, pp. 93–106.

Kerekes D., Diplomaták és kémek Konstantinápolyban, Budapest 2010.

Kerekes D., “Titkosszolgálat volt-e a Habsburgok 16–17. századi „Titkos Levelezői Hálózata”?” [in:] Kémek, ügynökök, besúgók. Az ókortól Mata Hariig. A szombathelyi Mediawave Fesztivál keretében 2011. június 3-án megrendezett tudományos konferencia előadásai, ed. Cs. Katona, Szombathely 2014, pp. 97–136.

Klopp O., Das Jahr 1683 und der folgende große Türkenkrieg bis zum Frieden von Carlowitz 1699, Graz 1882.

Kovács Á., “Habsburg–oszmán diplomácia a harmincéves háború utolsó éveiben: Alexander Greiffenklau von Vollrats rezidensi tevékenysége” [in:] Paletta. II. koraújkor-történeti tudományos diákkonferencia, eds. D. Bódai, B. Vida, Volume of Essays, Budapest 2015, pp. 93–111.

F. Molnár M., Az Oszmán és a Habsburg Birodalom közötti határ kijelölése a karlócai békét követően (1699–1701), PhD dissertation, Doctoral School of History, Faculty of Humanities, Eötvös Loránd University, Budapest 2008 (Page numbers according to the pdf document, see: http://doktori.btk.elte.hu/hist/fmolnar/phdmolnar.pdf [accessed: August 18, 2018]).

Papp S., “A Képes Krónika, Thuróczy János krónikája és a Tárih-i Üngürüsz kapcsolata. Volt-e „török fogságban” a Képes Krónika?” [in:] Szent Márton és Benedek nyomában. Tanulmányok Koszta László emlékére, Fontes et Libri 3, eds. T. Fedeles Tamás,Zs. Hunyadi, Szeged–Debrecen 2019, pp. 342–357.

Papp S., “Egy Habsburg-követ, Simon Reniger oszmán kapcsolathálózata Konstantinápolyban. Vezírek, muftik, magyar renegátok”, Aetas 2016, no. 3, pp. 40–53.

Rothman E.N., Between Venice and Istanbul. Trans-Imperial Subjects and Cultural Mediation In The Early Modern Mediterranean. PhD dissertation, University of Michigan, Ann Arbor 2006 (https://utsc.utoronto.ca/~rothman/RothmanDiss.pdf [accessed: August 10, 2018]).

Spuler B., “Die europäische Diplomatie in Konstantinopel bis zum Frieden von Belgrad (1739),” vol. 3, Jahrbücher für Kultur und Geschichte der Slaven 1935, pp. 313–366.

Szabados J., “A 17. századi Habsburg-hírszerzés „gyöngyszeme”. Hans Caspar budai titkos levelező (1646–1659) munkássága. Vázlat egy nagyobb összefoglaláshoz”, Aetas 2016, no. 3, pp. 77–92.

Szabados J., “Habsburg–oszmán kommunikáció a 17. század derekán. Johann Dietz császári futár halálának körülményei és következményei” [in:] Szóra bírni az újkort. A III. KoraújkorÁSZ doktorandusz konferencia tanulmányai, eds. T. Bodnár-Király, F. Hende, K. Pataki, Budapest 2016, pp. 192–216.

Szabados J., “Hírek Konstantinápolyból 1705 derekán. A nagypolitika történései egy Habsburg diplomata szemüvegén keresztül”, Hadtörténelmi Közlemények 2015, no. 1, 74–104.

Szabados J., „Ih awer befleise mih, daß ih sie beidte zue nahbarn mahen khan.” – Die Karriere des deutschen Renegaten (Hans Caspar) in Ofen (1627–1660) im politischen und kulturellen Kontext, PhD dissertation, Doctoral School of History, Faculty of Humanities and Social Sciences, University of Szeged, Szeged 2018. (doktori.bibl.u-szeged.hu/10058/1/Disszertáció_I kötet_Szabados János.pdf [accessed: February 7, 2018]).

The General Biographical Dictionary Containing an Historical and Critical Account, ed. A. Chalmers, vol. 22, London 1815.

Torma K., A 18. századi végi–19. század elejei európai Ḥâfeẓ-fordítások, PhD dissertation, Doctoral School of Literary Studies, Faculty of Humanities, Eötvös Loránd University, Budapest 2013. (http://doktori.btk.elte.hu/lit/tormakatalin/diss.pdf [accessed: July 5, 2018]).

Tóth H., A Kanizsával szembeni végvidék Gyöngyösi Nagy Ferenc levelezése tükrében (1683–1690), Szeged 2013.

Tóth H., “Roma çasarıyla şevketlü padişahımuzun sulh [u] salah olub. The two Ali Pashas of Temeşvar on the Habsburg, Hungarian and Ottoman Frontier at the Time of the Rákóczi War of Independence” [in:] Şerefe. Studies in Honour of Prof. Géza Dávid on his seventieth Birthday, eds. P. Fodor, N.E. Kovács, B. Péri, Budapest 2019, pp. 459–479.

Tóth H.,“Török kereskedők nehézségei a kuruc korban – avagy hogy ne kereskedjünk Magyarországon a Rákóczi-szabadságharc idején”, Acta Historica 2018, pp. 87–106.

Universal Lexikon der Gegenwart und Vergangenheit oder neuestes encyclopädisches Wörterbuch der Wissenschaften, Künste und Gewerbe, ed. H.A. Pierer, Altenburg 1843.

Zwischen Paschas und Generälen. Bericht des Osman Aǧa aus Temeschwar über die Höhepunkte seines Wirkens als Diwansdolmetscher und Diplomat, eds. F. Kornauth, R.F. Kreutel, Graz–Wien–Köln 1966.

Czasopismo ukazuje się w sposób ciągły on-line. Pierwotną wersją
czasopisma jest wersja elektroniczna publikowana kwartalnie w internecie.