The Habsburg and Transylvanian Aims Related to the Campaign of the Ottomans against the Polish-Lithuanian Commonwealth (1634)

János Szabados

Abstrakt

In 1634 the Ottoman Emperor, Murad IV (r. 1623–1640), decided to lead a campaign against the Polish-Lithuanian Commonwealth. He wanted to request military support from the Prince of Transylvania, György Rákóczi I (r. 1630–1648), but the prince tried to avoid it, because at that time he had been struggling with his political enemies, who endangered his rule in Transylvania. In the same year, the Habsburgs sent an ambassador (Johann Rudolf von Puchheim) to Constantinople, who tried to dissuade the Sublime Porte from leading a military campaign against the Polish–Lithuanian Commonwealth. The idea of that mediation came from the former Vizier of Buda and at that time, the commander of the Ottoman army, Pasha Murteza, because he did not want this war either. Prince Rákóczi, Puchheim, Trzebiński (Aleksander, the Polish envoy) and Murteza all wanted to stall for time in relation to that campaign. In this article, the author investigates the aims and the problem-solving strategies of the Habsburg, the Transylvanian, the Polish and also the Ottoman elite in that situation. The war against the Polish-Lithuanian Commonwealth did not take place in the end, because Murad IV began a campaign against the Safavid Empire.

* The research related to this paper was supported by the Ministry of Human Capacities (Emberi Erőforrások Minisztériuma) through the grant (code no. 20391-3/2018/FEKUSTRAT). The research was supported by the Tempus Public Foundation through the Collegium Hungaricum Scholarship (COHU2018-2019-282313). This paper is written as a contribution of the Interdisciplinary Centre of Excellence, the Department of Medieval and Early Modern Hungarian History (Faculty of Humanities and Social Sciences) (University of Szeged), and the MTA–SZTE Research Group of the Ottoman Age.

Słowa kluczowe: Polish–Ottoman conflicts, Principality of Transylvania, Habsburg diplomacy, diplomatic mediation
References

Archival Materials

Österreichisches Staatsarchiv (Vienna), Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Türkei I.

Kt. 113.

Konv. 1.

Bd. 2, 3.

Primary Sources Published

Beke A. (ed.), Pázmány, Lippay és Eszterházy levelezése I. Rákóczy Györggyel, Budapest 1882.

Beke A., Barabás S. (eds.), I. Rákóczi György és a Porta: Levelek és okiratok, Budapest 1888.

Brandl G., Göncöl Cs., Juhász K., Marton G.E., Szabados J., “Válogatott források az 1627. évi szőnyi békeszerződés történetéhez”, Lymbus 2017, pp. 151–203.

Hanuy F. (ed.), Pázmány Péter bíbornok, esztergomi érsek, Magyarország herczegprímása összegyűjtött levelei, II. Kötet (1629–1637), Budapest 1911.

Hiller I., Palatin Nikolaus Esterházy: Die ungarische Rolle in der Habsburgerdiplomatie 1625–1645, Esterházy–Studien, Wien–Köln–Weimar 1992.

Hochedlinger M., Mat’a P., Winkelbauer T. (eds.), Verwaltungsgeschichte der Habs­burgermonarchie in der Frühen Neuzeit. Bd. 1/1. Hof und Dynastie, Kaiser und Reich, Zentralverwaltungen, Kriegswesen und landesfürstliches Finanzwesen, Wien 2019.

Höbelt L., Ferdinand III (1608–1657) Friedenskaiser wider Willen, Graz 2008.

Kármán G., Erdélyi külpolitika a vesztfáliai béke után, Budapest 2011.

Kármán G., “Pax és pacificatio. Kísérlet egy fogalmi tisztázásra a Magyar Királyság és az Erdélyi Fejedelemség viszonyának megértése érdekében”, Történelmi Szemle 2016, no. 2, pp. 341–353.

Kármán G., “The Polish-Ottoman-Transylvanian Triangle: A Complex Relationship in the Sixteenth and Seventeenth Centuries” [in:] Türkiye-Polonya İlişkilerinde „Temas Alanları” 1414–2014 Uluslararası Konferansı Bildiriler Kitabi, eds. H. Topaktaş, N. Królikowska, Ankara 2017, pp. 305–316.

Kármán G., “II. Gusztáv Adolf és Erdély fejedelmei”, Századok 2018, no. 4, pp. 739–765.

Kármán G., “Zülfikár aga portai főtolmács”, Aetas 2016, no. 3, pp. 54–76.

Kołodziejczyk D. (ed.), Ottoman–Polish Diplomatic Relations (15th–18th Century): An An­notated Edition of ‘Ahdmanes and Other Documents, Leiden 2000.

Köhbach M., “Warum beteiligte sich das Osmanische Reich nicht am Dreißigjährigen Krieg?” [in:] Polen und Österreich im 17. Jahrhundert, eds. W. Leitsch, S. Trawkow­ski, Wien–Köln–Weimar 1999, pp. 277–294.

Kurz M., Scheutz M., Vocelka K., Winkelbauer T. (eds.), Das Osmanische Reich und die Habsburgermonarchie. Akten des internationalen Kongresses zum 150-jährigen Be­stehen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung. Wien, 22–25. September 2004, Wien–München 2005.

Lukinich I., “Bethlen István támadása 1636-ban, I–V”, Századok 1910, Pp. 24–40, 98–112, 212–227, 299–314, 477–494.

Pálffy G., The Kingdom of Hungary and the Habsburg Monarchy in the Sixteenth Century, New York 2009.

Meienberger P., Johann Rudolf Schmid zum Schwarzenhorn als kaiserlicher Resident in Konstantinopel in den Jahren 1629–1643. Ein Beitrag zur Geschichte der diplomatischen Beziehungen zwischen Österreich und der Türkei in der ersten Hälfte des 17. Jahrhun­derts, Bern–Frankfurt am Main 1973.

Mortimer G., Wallenstein: The Enigma of the Thirty Years War, Basingstoke 2010.

Németh Cs., “Melyik út vezet Magyarország trónjához? (Bethlen Gábor 1628–1629-es ke­leti terve, és annak diplomáciai háttere)”, Aetas 1987, no. 3, pp. 5–22.

Papp S., “II. Rákóczi György és a Porta” [in:] Szerencsének elegyes forgása. II. Rákóczi György és kora, eds. A.P. Szabó, G. Kármán, Budapest 2009, pp. 99–170.

Papp S., Török szövetség – Habsburg kiegyezés. A Bocskai-felkelés történetéhez, Budapest 2014.

Parker G., The Thirty Years’ War, London–New York 1997.

Schwarz H.F., The Imperial Privy Council in the Seventeenth Century, Cambridge 1943.

Show S., History of the Ottoman Empire and Modern Turkey, vol. 1: Empire of the Gazis: The Rise and Decline of the Ottoman Empire, 1280–1808, Cambridge 1976.

Szilágyi S., I. Rákóczy György 1593–1648, Budapest 1893.

Zinkeisen J.W., Geschichte des Osmanischen Reiches in Europa. Vierter Theil. Zunehmen­der Verfall und neuer Aufschwung des Reiches bis zu dem Frieden zu Vasvar und dem Falle von Candia in den Jahren 1664 und 1669, Gotha 1856.

Czasopismo ukazuje się w sposób ciągły on-line. Pierwotną wersją
czasopisma jest wersja elektroniczna publikowana kwartalnie w internecie.