Transylvania’s and Poland’s Participation in the Struggles between the Moldavian Voivode Family, the Movilăs, and the Wallachian Voivode Radu Şerban

Sándor Papp

Abstrakt

The aim of this article is to analyse the relations of the three Ottoman vassal provinces (Transylvania, Moldavia and Wallachia) during the last years of the Long Turkish War (1591/93–1606). The provinces rebelled against the Ottomans at the beginning of the war. Then influenced by the policies of their dynasties or due to the military occupation of the neighbouring great powers such as the Habsburg monarchy, Poland and the Ottoman Empire, they changed the sides of the conflict. The Movilăs (or Movilă family) tried to govern two Romanian voivodships, Moldavia and Wallachia simultaneously. They had a good relation with the Ottomans and they supported rule of István Bocskai (r. 1604–1606), who rebelled against the Habsburgs in 1604 and was elected as the Prince of Transylvania and Hungary by the Hungarian rebels. The voivode of Wallachia, Radu Şerban (r. 1601, 1602–1610, 1611), who secretly allied himself with the Habsburgs, while simultaneously being recognised by the Ottoman side also endorsed him. The Prince of Moldavia, Ieremia Movilă (r. 1595–1606), tried to remove him from the Wallachian throne. He wanted to install his younger brother, Simion (r. 1600–1602 in Wallachia, r. 1606–1607 in Moldavia) – who had once held the title of the Prince of Wallachia – on the Wallachian throne after deposing of Radu Şerban. They formed an alliance with the Ottoman military dignitaries as well as with Bocskai to achieve their goal. Although this was an unsuccessful attempt, they strongly supported the Hungarian uprising. After the death of Ieremia Movilă, his sons tried to gain the power over Moldavia with Polish assistance. By contrast, the Hungarians gave military assistance to Simion against Ieremia’s sons.

* This essay based on the research project of the MTA–SZTE Research Group of the Ottoman Age. The research related to this paper was supported by the Ministry of Human Capacities (Emberi Erőforrások Minisztériuma) through the grant (code no. 20391-3/2018/FEKUSTRAT). This paper is written as a contribution of the Interdisciplinary Centre of Excellence, the Department of Medieval and Early Modern Hungarian History (Faculty of Humanities and Social Sciences) (University of Szeged), and the MTA–SZTE Research Group of the Ottoman Age.

Słowa kluczowe: Movilăs, Radu Şerban, István Bocskai, Gábor Bethlen, Transylvania, Poland, Ottoman vassals, Moldavia, Wallachia
References

Primary Sources

Arhivele Naţionale ale României (ANR), Direcţia Generală (DG), Bucureşti. Colecţia microfilme Turcia, rola 107.

Başbakanlık Osmanlı Arşivi (BOA), (İstanbul) Mühimme defteri (MD), no. 77.

Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltár (MNL OL Magyar Kamara Archivuma (MKA)) Lymbus Series II. 113. XXXII.

Österreichisches Staatsarchiv (ÖStA), Haus-, Hof- und Staatsarchiv (HHStA) Türkische Urkunden.

Štátny Archiv – Pobočka Prešov, (Slovakia) Fond Drugeth Humenné, Verejná činnost’. Župné vojenské záležitosti.

Primary Sources Published

MNL OL MKA Lymbus Series II. 113. XXXII. fol. 14v–15v.

Benda K., Bocskai I., Levelek, Bukarest–Budapest 1992,

“Bethlen Gábor emlékezete,” ed. Makkai L., Budapest 1980,

Costin M., “Grausame Zeiten in der Moldau. Die Moldauische Chronik des Miron Costin (1593–1661),” ed. A. Armbruster [in:] Rumänische Geschichtsschreiber 1, Graz–Wien–Köln 1980.

Dávid G., Fodor P., „Az ország ügye mindenek előtt való”. A szultáni tanács Magyarországra vonatkozó rendeletei (1544–1545, 1552), Budapest 2005.

Gemil T., Relaţiile Ţărilor Române cu Poarta Otomană în documente turceşti (1601–1712), Bucureşti 1984.

“Gyulafy Lestár följegyzései” [in:] Magyar történelmi évkönyvek és naplók a XVI–XVIII. századból, II, eds. S. Szilágyi, Gy. Tasná Nagy, F. Mencsik, J. Kluch, Budapest 1894.

Hatvani (Horváth) M., Magyar történelmi okmánytár a brüsseli országos levéltárból és a burgundi könyvtárból IV., Pest 1859.

Horváth M., “Magyar regesták a szepesi káptalan, jászai s leleszi conventek, Kassa és Sopron városok, s több magánosok levéltáraiból s gyűjteményéből 1228–1643,” Magyar Történelmi Tár 1862.

İbrâhîm Peçevî, Târîh-i Peçevî. I–II, eds. F. Derin, V.C. Çabuk, İstanbul 1980.

Iratok Bocskai István és kora történetéhez, ed. L. Nagy, Debrecen 2005.

Karácson I., Török történetírók III, Magyar Tudományos Akadémia. (Török-magyarkori történelmi emlékek. Írók.), Budapest 1916.

Kármán G., “Báthori András ahdnáméja,” Fons 2007, no. 14, pp. 339–348.

Kármán G., “The ’Ahdname of Sultan Mehmed III to András Báthori, Prince of Transylvania” [in:] Contemporary Research in Turcology and Eurasian Studies: A Festschrift in Honor of Professor Tasin Gemil on the Occasion of His 70th Birthday, eds. S. Lascu, M. Fetisleam, Cluj-Napoca 2013 pp. 435–445.

Kâtib Çelebi, Fezleke-i Kâtib Çelebi I., İstanbul 1286, pp. 258–264.

Kazinczy G., Gr. Illésházy István nádor följegyzései 1592–1603 és Hídvégi Mikó Ferenc históriája 1594–1613 Bíró Sámuel folytatásával, Pest 1863.

Kołodziejczyk D., Ottoman-Polish Diplomatic Relations (15th–18th Century): An Annotated Edition of ‘Ahdnames and Other Documents, Leiden–Boston–Köln 2000.

Liber annalium raptim scriptus per Michaelem Veyss. Chroniken und Tagebücher. II.,” ed. J. Gross [in:] Quellen zur Geschichte der Stadt Brassó. V., Brassó 1909.

Maxim M., Culegere de Texte Otomane, Bucureşti 1974.

Monumenta Comitalia Regni Transylvaniae. Erdélyi országgyűlési emlékek, V., ed. S. Szilágyi, Budapest, 1879.

Óváry L., A Magyar Tudományos Akadémia Történelmi Bizottságának oklevélmásolatai III., Budapest 1901.

Papp S., Die Verleihungs-, Bekräftigungs- und Vertragsurkunden der Osmanen, für Ungarn und Siebenbürgen. Eine quellenkritische Untersuchung, Wien 2003.

Szamosközy István történeti maradványai 1542–1608 IV, ed. S. Szilágyi, Budapest 1880.

Szilágyi S., Erdélyország története tekintettel mivelődésére I–II., Pest 1866.

Tagebuch der Feldzüge des Regiements des Obristen Georg Freyherrn Ehrenreich beim Gran, und Eperjes von 27. Julii 1604 bis 26. Octorbis 1606 ausgeführet,” ed. M.G. Kovachich [in:] Sammlung kleinerer, noch ungedruckter Stücke, in welcher gleichzeitige Schriftsteller einzelne Abschnitte der ungarischen Geschichte aufgezeichnet haben, Gedruckt mit Königlichen Universitäts Schriften, Ofen 1805.

Thaly K., “Bocskay István leveleskönyve 1605. mart. 20.–april 29,” Magyar Történeti Tár 1874, pp. 61–120.

Topçular Kâtibi Abdulkâdir (Kadrî) efendi târihi I, eds. Z. Yilmazer Doç. Dr., Türk Tarih Kurumu. Atatürk Kültür, Dil ve Tarih Yüksek Kurumu Türk Tarih Kurumu Yayınlari III. Dizi – Sayı 21a , Ankara 2003.

Veress A., Documente privitoare la istoria Ardealului, Moldovei şi Ţării-Româneşti VII, Bucureşti 1934, pp. 70–71, no. 58.

Veress E., “Bethlen Gábor fejedelem ifjúsága,” Erdélyi Múzeum, Új folyam 1914, no. 6, no. 4, pp. 285-312.

Literature

Balogh J., Székelyföldi karrierek. Az udvarhelyszéki nemesség hatalomszerzési lehetőségei a 16–17. században, Budapest 2011.

Balogh J., Horn I., “A hatalomépítés útjai: a homoródszentpáli Kornis család története,” Századok 2008, no. 142/4, pp. 882–885.

Finkel C., The Administration of Warfare: The Ottoman Military Campaigns in Hungary, 1593–1606, I–II. Wien, 1988, VWGÖ. Beihefte zur Wiener Zeitschrift für die Kunde des Morgenlandes, Band 14.

Hammer-Purgstall J. von, Geschichte des Osmanischen Reiches. IV., Pest 1829, pp. 666–668.

Hammer-Purgstall J. von, Geschichte des Osmanischen Reiches. IX., Pest 1833, pp. 408–410.

Horn I., “Bocskai István fejedelem erdélyi politikusai” [in:] “Tudományos Konferencia a Bocskai István által vezetett Habsburg-ellenes rendi felkelés kitörésének 400. évfordulója alkalmából, 2004. december 6.,” Studia Caroliensia 2006, no. 7/1, pp. 87–104.

Juhász K., “Bocskai István erdélyi országgyűlései” [in:] “Bocskai Istvántól Rákóczi Ferencig. Tanulmányok a kora újkori magyar történelemből,” Belvedere Meridionale 2012, no. 24/3 pp. 6–15.

Köhbach M., “Der Osmanische Historiker Topılar Kâtibi ‘Abdü’l-qâdir Efendi. Leben und Werk,” Osmanlı Araştırmaları / The Journal of Ottoman Studies 1981, no. 2, pp. 75–96.

Kovács N.E., “‘Panaszok könyve.’ Szempontok a sikájet defterik meghatározásához,” Keletkutatás 2011, Autumn, pp. 69–90.

Kütükoğlu M.S., “Mühimme defterlerindeki muamele ve kayıdlar üzerine” [in:] Tarih boyunca paleografya ve diplomatik semineri, 30. Nisan –2. Mayıs 1986, Bildiriler, İstanbul 1988.

Papp S., Die Verleihungs-, Bekräftigungs- und Vertragsurkunden der Osmanen, für Ungarn und Siebenbürgen. Eine quellenkritische Untersuchung, Wien 2003.

Papp S., “Erdély részvétele a moldvai vajdai család, a Movilăk és Radu şerban Havaslaföldi vajda küzdelmeiben (1602–1606),” Acta Academiae Paedagogicae Agriensis Nova Series: Sectio Historiae 2017, no. 1, pp. 25–38.

Papp S., Török szövetség – Habsburg kiegyezés. A Bocskai-felkelés történetéhez, Budapest 2014.

Philippi M., Michael Weiß. Sein Leben und Wirken in Wort und Bild, Bukarest 1982.

Stoy M., “Radu Şerban, Fürst der Walachei 1602–1611, und die Habsburger. Eine Fallstudie,” Südost-Forschungen 1995, no. 54, pp. 49–103.

Szilágyi S., A Rákóczyak kora Erdélyben I., Pest 1868.

Tóth S.L., A mezőkeresztesi csata és a tizenöt éves háború, Szeged 2000.